Cickafark fajok

Achillea spp.

Száraz gyepekben, legelőkön, útszéleken és szikes pusztákon fellelhető évelő növények, melyeknek virágos-leveles hajtásait használják antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatásaikért.

Népi nevek: cicfarok, egérfarkú fű, ezerlevelű fű
Angol: Yarrow
Német: Schafgarbe

Tömegesen előforduló és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető
Hazánkban termeszthető
Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
Gyerekbetegségek kezelésében használható

Hatások

antibakteriális
antifungalis
gyulladáscsökkentő
görcsoldó
vérzéscsillapító
sebgyógyító
epehajtó
emésztésjavító

Panaszok, betegségek

gyomorhurut
vastagbélhurut
gyomorfekély
nyombélfekély
aranyér
szájnyálkahártya gyulladás
bőrgyulladások
bélgyulladás

Felhasznált részek

fű, virágos hajtás (herba)
illóolaj (aetheroleum)

Leírás és előfordulás

Évelő növények. Száraz gyepekben, legelőkön, útszéleken és szikes pusztákon egyaránt jól érzi magát. Gyökértörzséből tőlevélrózsát és 20-80 cm magas, kopasz vagy finoman pelyhes szárakat fejleszt. Tőlevelei 20-30 cm hosszúak, 2-4 cm szélesek, lándzsás kerületüek, többszörösen szeldeltek. Lomblevelei szórt állásúak, hosszúkásak, 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek, méretük a szár csúcsa felé kisebbedik. Apró fészket alkotó nyelves és csöves virágai sátorozó virágzatba tömörülnek. A júniustól októberig nyíló virágai fehérek vagy rózsaszínűek. Termése apró kaszat.

Felhasznált részek, drogok

Különböző cickafarkfajok virágos hajtása és virágzata (Millefolii herba, Millefolii flos) és a földfeletti részekből vizgőzdesztillációval nyert illóolaj (Achilleae aetheroleum). Gyógyszerkönyvünkben csak a nálunk ritkán előforduló közönséges cickafark (A. millefolium L. s.l. ) virágzata hivatalos, azonban egyéb cickafark fajok (pl. mezei cickafark – A. collina Becker, sziki cickafark – A. asplenifolia Vent.) is kiváló minőségű drogot adnak.

Főbb hatóanyagok

Illóolaj (0,2%, azulén, kámfor és béta-pinén fő alkotórészekkel), szeszkviterpén-laktonok, flavonoidok (apigenin, lutein és glikozidjaik, artemetin és kaszticin) és triterpének. A drogban előforduló proazulénekből vízgőzdesztilláció és teakészítés során azulén képződik.

Főbb hatások

Antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, simaizomgörcs-oldó, emésztésjavító és sebgyógyító.

Felhasználás

Belsőleg gyógyteák, tinktúrák és összetett készítmények alkotórészeként gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomor- és nyombélfekély, vastagbélgyulladás, illetve epebántalmak esetén; külsőleg aranyeres panaszok, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek és ekcéma kezelésére, illetve szájüregi gyulladások kezelésére alkalmas készítményekben. A cickafark kivonatok és illóolajok antimikrobiális és gyulladáscsökkentő hatásait kozmetikai készítményekben is hasznosítják.

Ajánlott napi adag

Virágos hajtásból 2-6 g, virágzatból 3 g, vagy 3 teáskanál friss növényi préslé, illetve ezekkel egyenértékű kivonat. Tinktúrából (1:5, 45 % alkohol) 2-4 ml, folyékony kivonat (1:1, 25 % alkohol) 2-4 ml. Ülőfürdőhöz javasolt drogmennyiség: 100 g/20 liter víz.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

A fészekvirágzatúakra érzékeny egyéneknél allergiás reakciók jelentkezhetnek a cickafark drogokat (főként kivonatokat és illóolajat) tartalmazó készítmények alkalmazásakor. A cickafark tartalmú készítmények parlagfűvel szembeni túlérzékenység esetén keresztallergiás reakciót válthanak ki.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

A közönséges cickafark virágos hajtása [Ph. Hg.VIII. 01/2002:1382 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (virág, virágos hajtás – 1990), ESCOP-monográfia (virágos hajtás - 2009).

Előfordulás vénymintagyűjteményben

Species choleretica (FoNo VII. - 2003).

Megjegyzések

Hazánkban a legjobb minőségű drogot a mezei cickafark adja.