Galenus gyógynövény-adatbázis

Növények / Vérehulló fecskefű

Mákfélék családja · Papavearaceae

Vérehulló fecskefű

Chelidonium majus L.

Évelő növény. Minden részében erős szagú és narancssárga színű tejnedvet tartalmaz. Friss tejnedve szemölcsirtó hatású, virágos hajtásából készült gyógyteakeverékeket emésztési panaszok (epegörcsök) kezelésére, külsőleg öblögetésre (szájüreg gyulladásos beteségeire) használják.

Népi nevek
cinadónia, sárgavirág, vérhullatófű
Angol
Greater Celandine
Német
Schöllkraut
  • Tömegesen előforduló és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető
  • Erős hatású anyagokat tartalmaz
  • Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
  • Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)

Hatások

  • görcsoldó
  • gyulladáscsökkentő
  • fájdalomcsillapító
  • antivirális
  • epehajtó
  • antibakteriális

Panaszok, betegségek

  • epehólyag görcsös állapota
  • epehólyag gyulladás
  • epeutak gyulladásai
  • epepangás
  • fogínygyulladás
  • szájnyálkahártya gyulladás
  • fogágybetegség

Felhasznált részek

  • fű, virágos hajtás (herba)
  • gyökértörzs, gyökér (rhizoma, radix)

Leírás és előfordulás

Évelő növény. Minden részében erős szagú és narancssárga színű tejnedvet tartalmaz. Gyomtársulásokban, parlagokon, ártéri ligetekben, sziklás erdőkben, szemétdombokon és falak tövében tenyésző gyakori növény. Húsos, elágazó gyökeret fejleszt. Szára 30-90 cm magas, felálló és elágazó, erősen szőrözött. Levelei 10-30 cm hosszúak, szárnyasan szeldeltek, hasogatottak, durván csipkés élűek, fonákukon kékes árnyalatúak. Virágzata ernyőszerű, 2-8 virágú, a szirmok színe élénksárga, májustól-szeptemberig virít. Termése becőszerű tok.

Felhasznált részek, drogok

A virágos hajtás (Chelidonii herba) és a gyökértörzs a gyökerekkel (Chelidonii rhizoma et radix).

Főbb hatóanyagok

Izokinolinvázas alkaloidok (0,3-1,5%, fontosabbak a kelidonin, protopin és koptizin), flavonoidok, lektinek és egy fehérjebontó enzim.

Főbb hatások

Görcsoldó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, fehérjebontó és sejtosztódást gátló (ez utóbbi hatások a tejnedvre vonatkoznak).

Felhasználás

Belsőleg gyógyteakeverékek vagy egyéb összetett készítmények alkotórészeként epebántalmak és görcsökkel járó emésztési panaszok kezelésére; a száraz drogok külsőleg öblőgetőszerként a szájüreg gyulladásos folyamataiban, míg a friss tejnedve és a drogokból készült tinktúrák szemölcsök ecsetelésére. A fecskefű drogokból készült kivonatokat fogkrémek és szájvízek hatóanyagaként is felhasználják.

Ajánlott napi adag

2-5 g drog (körülbelül 12-30 mg kelidoninban kifejezett összalkaloid), illetve azzal egyenértékű készítmény.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

Tartós és nagyobb mennyiségben történő alkalmazása visszafordítható májkárosodást idézhet elő. A belsőleges alkalmazás ideje ne haladja meg a 4 hetet. Várandósság és szoptatás idején a belsőleges alkalmazása ellenjavallt. A növény tejnedve az arra érzékeny egyéneknél bőrgyulladást idézhet elő.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

Virágos hajtás [Ph.Hg. VIII. - 01/2002:1861(2004), Ph. Eur. 6. - 1861 (2008)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (virágos hajtás -1985), ESCOP - monográfia (virágos hajtás - 2003).

Előfordulás vénymintagyűjteményben

Species choleretica (FoNo VII.).

Megjegyzések

A fecskefű név azzal hozható összefüggésbe, hogy a növény a fecskék tavaszi érkezésétől az őszi elvonulásukig virágzik.