Növények / Féregűző varádics
Fészkesvirágzatúak családja · Asteraceae
Féregűző varádics
Chrysanthemum vulgare (L.) Bernh. [syn.: Tanacetum vulgare L.]
Évelő növény, nagyobb állományaival folyómedrekben és ártereken találkozhatunk. Virágos hajtásának és illóolajának antimikrobiális és féregűző hatásai ismertek.
- Népi nevek
- varádics
- Angol
- Tansy
- Német
- Rainfarn
- Tömegesen előforduló és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető
- Erős hatású anyagokat tartalmaz
- Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
Hatások
Panaszok, betegségek
Felhasznált részek
Leírás és előfordulás
Évelő növény. Nagyobb állományaival folyómedrekben és ártereken találkozhatunk. Jellegzetesen erős, aromás illatú növény. Gyökértörzse ferde, vastag és ágas. Szára 30-150 cm magas, nem elágazó. Levelei 15-20 cm hosszúak, mirigyesek, szőrösek, szárnyasan szeldeltek, a szárnyak fűrészesek. A 0,5-1,2 cm átmérőjű fészkek tömött, dús sátorban állnak, a nyelves sugárvirágok teljesen hiányoznak, a csöves virágok sötétsárgák. Június-szeptemberben nyílnak. Termése kaszat.
Felhasznált részek, drogok
A virágos hajtás (Tanaceti herba), a virágzat (Tanaceti flos), a levelek (Tanaceti folium), illetve a fenti részekből előállított illóolaj(Tanaceti atheroleum).
Főbb hatóanyagok
A földfeletti részek főbb hatóanyaga az illóolaj (cca. 0,5%, főbb összetevői az izotujon, kámfor, borneol, cineol, liratol és liratil-acetát, artemiziaketon, krizantemumepoxid).
Főbb hatások
Antimikrobiális és féregűző.
Felhasználás
A népi gyógyászatban a megszárított földfeletti részeit porrá törték és bélgiliszták elhajtására fogyasztották. A modern fitoterápiában hasonló célra a mérgező hatású tujont nem tartalmazó illóolaját használják.
Ajánlott napi adag
A feldolgozott forrásokban nincs megadva.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések
A központi idegrendszert károsító tujon tartalma miatt használata óvatosságot igényel a drogok használata.
Megjegyzések
Az öngyógyításban kerülni kell a használatát!