Fekete bodza

Sambucus nigra L.

Ligetekben, vágásokban tömegesen termő cserje vagy kistermetű fa. Virágait és terméseit egyaránt gyűjtik és több féle céllal használják fel azokat.

Népi nevek: borzafa, bodzafa, fabodza
Angol: Common Elder
Német: Schwarzer Holunder

Tömegesen előforduló és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető
Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
Gyerekbetegségek kezelésében használható

Hatások

izzasztó
lázcsillapító
hashajtó
immunrendszerre ható

Panaszok, betegségek

reumás bántalmak
meghűlés/nátha

Felhasznált részek

virág, virágzat (flos, anthodium)

Leírás és előfordulás

Cserje vagy kistermetű fa, magassága elérheti a 7 métert. Ligetekben, vágásokban tömegesen terem. Kérge barnásszürke, szemölcsös, kellemetlen illatú. Hajtása szögletes, bordás. Levelei páratlanul szárnyaltak, 5-7 levélkéből állnak, 10-30 cm hosszúak. A tojásdad levélkék 4-12 cm hosszúak, 2-5 cm szélesek, szélük fűrészes. Jellegzetes illatú, tejfehér vagy krémsárga, apró virágai arasznyi széles sátorozó bogernyőben május-júniusban nyílnak. Gömbölyded, fekete csonthéjas bogyótermésének lilásvörös festőleve van.

Felhasznált részek, drogok

Elsősorban a virág (Sambuci flos) és a termés (Sambuci fructus), ritkábban a gyökér (Sambuci radix), a levél (Sambuci folium) és a kéreg (Sambuci cortex).

Főbb hatóanyagok

A virágban flavonoidok (kb. 3%, fontosabbak: kempferol, kvercetin, rutin), illóolaj és nyálkaanyagok, a termésekben cukrok, antocián-vegyületek, gyümölcssavak és cserzőanyagok.

Főbb hatások

A virágoké izzasztó, lázcsillapító, immunstimuláns és gyulladáscsökkentő; a terméseké enyhe hashajtó.

Felhasználás

A virágokat meghűlés elleni, vizelethajtó és anyagcserejavító teakeverékek, a terméseit roboráló gyümölcsteák alkotórészeként.

Ajánlott napi adag

Virágokból 10-15 g, termésből 8 g.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

A nyers és különösen az éretlen termések gyomorirritációt, hányást idézhetnek elő.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

Virág [Ph. Hg.VIII. - 01/2002:1217 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (virág - 1986), WHO - monográfia (virág - 2002).

Előfordulás vénymintagyűjteményben

Species laxans (FoNo VII.).

Megjegyzések

A likőriparban a fekete bodza virágaiból készült kivonatot és párlatot édes vagy enyhén kesernyés, finom illatú italok ízkiegészítőjeként rendszerint együtt használják. A fekete bodza legismertebb rokonfaja, a gyalogbodza (Sambucus ebulus L.) felálló szárú kóros évelő, melynek szárai télen elfagynak. Virágai fehérek, porzói bíborszínűek, július-augusztusban nyílnak. Fekete termései a fekete bodzáéval ellentétben éretten is felfelé állnak. A gyalogbodza esetében az alábbi növényi részeket gyűjtik és hasznosítják drogként: gyökér (Ebuli radix), levél (Ebuli folium) és a termés (Ebuli fructus).