Közönséges párlófű

Agrimonia eupatoria L.

Bokros, füves helyeken, tisztásokon, réteken és száraz erdőkben gyakori évelő növény. Virágos hajtását használják fel a gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatása miatt.

Népi nevek: apróbojtorján, tüdőnek való fű, ragadós dudó
Angol: Agrimony
Német: Odermennig

Tömegesen előforduló és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető
Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
Gyerekbetegségek kezelésében használható

Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)

Hatások

epehajtó
antibakteriális
összehúzó
görcsoldó

Panaszok, betegségek

gyomorhurut
bélhurut
vastagbélhurut
epehólyag gyulladás
epeutak gyulladásai
hasmenés
szájnyálkahártya gyulladás

Felhasznált részek

fű, virágos hajtás (herba)

Leírás és előfordulás

A közönséges párlófű vagy apróbojtorján évelő növény. Előfordulása bokros, füves helyeken, tisztásokon, réteken és száraz erdőkben gyakori. Rövid vagy kissé kúszó gyökértörzséből 40-100 cm magasra növő, pelyhes-molyhos szárat fejleszt. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 10-20 cm hosszúak. A levélkék ülők, 1-3 cm hosszúak, szélük durván fogazott, felszínükön sötétzöldek, fonákukon sárgászöldek, molyhosszőrösek. A 0,8-1,5 cm átmérőjű, ötszirmú és élénksárga, épszirmú virágai a szár felső részén 20-40 cm hosszú, tömött füzérbe rendeződnek. A hegyvidékeken termő szagos párlófű (A. procera Wallr.) virágszirmai nem épszélűek, hanem kicsípettek. A virágzás júniustól-augusztusig tart. Termése horgas szőrökkel borított aszmag.

Felhasznált részek, drogok

A virágos hajtás (Agrimoniae herba).

Főbb hatóanyagok

Katechin, illetve ellagi- és gallotannin típusú cserzőanyagok (10-15%), flavonoidok és kovasav-származékok.

Főbb hatások

Antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és hasmenés-csillapító.

Felhasználás

Belsőleg önmagában vagy más drogokkal együtt gyógyteák és egyéb készítmények formájában vastagbél-, epehólyag- és epeúti gyulladások kezelésére, illetve különböző eredetű hasmenések mérséklésére; külsőleg szájnyálkahártya- és fogínygyulladás, nehezen gyógyuló sebek és aranyér kezelésére, szájöblögetők, főzetek és gyógyfürdők formájában. A virágos hajtásokból készült kivonatokat kozmetikai készítmények hatóanyagaként is felhasználják.

Ajánlott napi adag

3-12 g virágos hajtás forrázatként, illetve azzal egyenértékű kivonat. Külsőleg a 10%-os forrázata alkalmazható gargalizálásra, gyulladt bőr lemosására és borogatására. Folyékony kivonatból (1:1, 25% etanol) 1-3 ml, tinktúrából (1:5, 45 % etanol) 5-10 ml. Gyermekeknek: 1-4 éves korig 1-2g, 4-10 éves korig 2-3 g, 10-16 éves korig 3-6 g.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

Jelentős mennyiségben előforduló cserzőanyagai miatt nagy adagban alkalmazva irritálhatják a nyálkahártyát és a bőrt is, gátolhatják a gyógyszerek felszívódását, illetve székrekedést idézhetnek elő.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

Virágos hajtás - Ph. Hg.VIII. - 01/2002 (1587), Ph. Eur. 6. - 1587 (2008)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (virágos hajtás - 1986, 1990), ESCOP-monográfia (virágos hajtás - 2009).

Előfordulás vénymintagyűjteményben

Species gastrica (FoNo VII. - 2003).

Megjegyzések

Teája kellemes ízű, nyári üdítőitalként is fogyasztható.