Közönséges nyírfa

Betula pendula Roth. [syn.: B. alba L., B. verrucosa Ehrh.]

Egylaki, lombhullató fa, hazánk erdeiben elegyfa, de önálló állományai is előfordulnak Nyírség és Somogy homokos vidékein. Elsősorban levelét használják fel vizelet- és sóürítés fokozó, fertőtlenítő hatása miatt. Kérge összehúzó, a törzséből készült kátrány pedig viszketést csillapító és bőrpuhító hatású.

Népi nevek: nyírfa, nyílfa, májfa
Angol: Silver Birch
Német: Birke

Tömegesen előforduló és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető
Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
Gyerekbetegségek kezelésében használható

Hatások

vizelethajtó
fertőtlenítő

Panaszok, betegségek

húgyúti bántalmak
reumás bántalmak
izületi bántalmak
pikkelysömör
kiütések

Felhasznált részek

levél (folium)
egyéb

Leírás és előfordulás

Egylaki, lombhullató fa. Elegyfaként szinte valamennyi hazai természetes erdőtársulásban megtalálható. Főként hegyvidéki elterjedésű faj, de a somogyi és a nyírségi homokon, illetve a Duna-Tisza közén is vannak szép állományai. Törzse egyenes, néha görbült, magassága eléri a 20 métert. Kérge fiatalon fehér, idősen szürkés, lemezesen leváló. Ágai kopaszok, kissé csüngnek. Levelei 3-7 cm hosszúak, hosszú nyelűek, hegyes tojásdadok, romboidosak vagy háromszögűek, kopaszok, színük élénkzöld, fonákjuk halványabb, élük fűrészelt. Porzós és termős barkái az előző év őszén jelennek meg, majd a telet átvészelve tavasszal, az első levélkék megjelenése után nyílnak ki. A hajtásvégeken elhelyezkedő, vörösesbarna fedőpikkelyű porzós barkák 4-6 cm hosszúak, henger alakúak, kipattanva világossárgák. A termős virágzatok rövidebbek és nem a hajtásvégeken, hanem a levelek hónaljában helyezkednek el. Termése makk.

Felhasznált részek, drogok

Elsősorban a levél (Betulae folium). Egyéb, feldolgozásra és felhasználásra kerülő részei a kéreg (Betulae cortex), a fatörzsből készített kátrány (Betulae pix), a rügy (Betulae gemma) és a rügyből kinyert illóolaj (Betulae gemmae aetheroleum).

Főbb hatóanyagok

A levélben flavonoidok (2-3%), szaponinok, klorogén- és kávésav, valamint kis mennyiségben illóolaj; a kéregben cserzőanyagok, a kátrányban főként fenolos vegyületek, a rügyekben zsíroldékony flavonoid-metiléterek, a rügyekből vízgőz-desztillációval kinyert illóolajban pedig betulenol és más szeszkviterpén-vegyületek.

Főbb hatások

A levélé vizelet- és sóűrítést fokozó, illetve fertőtlenítő; a kéregé összehúzó; a kátrányé viszketést csillapító és a felhám elszarusodott rétegét fellazító.

Felhasználás

A leveleket húgyhólyag- és vesemedence-gyulladás, valamint reuma kezelését kiegészítő és vizelethajtó teakeverékek, illetve készítmények alkotórészeként; a nyírfakátrányt ekcéma és pikkelysömör kezelésére, illetve a bőr fokozott faggyútermelésének csökkentésére szeszes kivonatok, kenőcsök és gyógyszappanok formájában; a rügyet gemmaterápiás készítmények összetevőjeként; a rügyből előállított illóolajat kozmetikai készítmények alkotórészeként. A nyírfa leveleiből készült kivonatokat hajápoló, bőrtonizáló és bőrtisztító készítmények hatóanyagaként, a tisztított nyírfakátrányt pedig hajápoló szerek (nyírfahajvizek) összetevőjeként használják.

Ajánlott napi adag

Levélből 6-9 g, illetve azzal egyenértékű készítmény; 6 ml tinktúra (1:10), valamint 3x15 ml friss levélből készült préslé. Gyári készítmények esetén a flavonoidokban kifejezett napi adag 150-200 mg.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

A levéldrogok önmagukban alkalmazva nem alkalmasak szív- és veseredetű ödéma mérséklésére.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

Mindkét faj levele [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:1174 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (levél - 1986), ESCOP - monográfia (levél - 2003).

Megjegyzések

Gyógyszerkönyvünkben a nálunk ritkább előfordulású, tőzegmohás és lápos területeken társulásalkotó szőrös nyír (Betula pubescens Ehrh.) levéldrogja is hivatalos.