Növények / Aloe fajok
Liliomfélék családja · Liliaceae; Aloëaceae
Aloe fajok
Aloë spp.
Évelő pozsgás növények, félcserjék, cserjék és fává növő növények. A gyógyászatban a beszárított levélnedvét és a parenchima-szövetekben taláható gélszerű anyagot használják hashajtó és sebgyógyító hatásuk miatt.
- Népi nevek
- aloéfa, balzsamfa
- Angol
- Aloe
- Német
- Aloe
- Hazánkban termeszthető
- Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
- Erős hatású anyagokat tartalmaz
- Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
- Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
Hatások
Panaszok, betegségek
Felhasznált részek
Leírás és előfordulás
Évelő pozsgás növények, félcserjék, cserjék és fává növő növények. A 3-4 magasra is megnövő száruk levélmaradványokkal borított, ennek a csúcsán helyezkedik el az erősen fejlett, hegyes, kard alakú, 15-70 cm hosszú, tüskés levelekből álló levélrózsa. Sokvirágú, fürtös virágzataik többnyire egyoldalúak és gyakran bókolók, rendszerint sárga, narancssárga, piros vagy piszkosfehér színűek, a virágok gyakran zöld csíkosak. Gyógyászati célra leggyakrabban az orvosi vagy barbadosi aloé [Aloë vera (L.) Burm. f., syn.: A. barbadensis Mill.] és a tövises vagy Kap-aloé [Aloë ferox Mill.] fajokat használják. A fajok elterjedési területe Dél- és Kelet-Afrika, a nyugat-indiai szigetvilág, Dél-Arábia és a Szokottra-sziget.
Felhasznált részek, drogok
A keresztben elvágott levélből kicsorgó (vagy kipréselt) és megszárított nedv, az aloé (Aloë barbadensis, Aloë capensis), amiből standardizált kivonatot (Aloes extractum siccum normatum) is készítenek. Ezek mellett az Aloë vera levelek parenchima-szöveteiből kinyert kocsonyás anyagot is felhasználják a fitoterápiában (Aloe vera gél).
Főbb hatóanyagok
Az aloé-drog esetében antracén-származékok (18-28%), az Aloë vera gélnél poliszacharidok és acemannán.
Főbb hatások
Az Aloë-drog adagtól függően gyomorerősítő (kisebb adagban), illetve hashajtó (nagyobb adagban); az Aloe vera gél bőrvédő, hámosodást és sebgyógyulást elősegítő, valamint gyulladáscsökkentő.
Felhasználás
Az Aloë-drogokat akut székrekedés megszüntetésére; az Aloë vera gélt bőrápolásra, égett és fekélyes sebek kezelésére, valamint arc-, test- és hajápoló, illetve fényvédő és napozás utáni bőrápoló kozmetikai készítmények alkotórészeként.
Ajánlott napi adag
Az aloé esetében 3 x 50 - 200 mg, vagy 20-30 mg hidroxiantracén-származékkal (barbaloinban kifejezve) egyenértékű kivonat. Tíz évesnél kisebb korú gyermeknél ellenjavallt az alkalmazása.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések
Az aloé székrekedés kezelésére történő tartós használata, valamint bélelzáródás, menstruáció, szoptatás, várandósság és ismeretlen eredetű hasi fájdalmak esetén történő alkalmazása ellenjavallt.
Előfordulás gyógyszerkönyvben
Orvosi és tövises aloé szárított levélnedve [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:0257 és 01/2002:0258 (2004)], és a standardizált aloé száraz kivonat [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:0259 (2004)].
Előfordulás növényértékelő monográfiában
E-monográfia (szárított levélnedv -1985, 1993), WHO - monográfia (szárított levélnedv, Aloe vera gél - 1999), ESCOP - monográfia (beszárított levélnedv - 2003, 2009).
Megjegyzések
Az Aloë és más antrakinon drogok tartós szedésekor nemkívánt mellékhatásként jelentkező reverzibilis vastagbél pigmentálódást (pseudomelanosis coli) nem tekintik a rákot megelőző állapotként és az sem igazolt, hogy az említett vegyületek fokoznák a vastagbéldaganatok kockázatát.