Galenus gyógynövény-adatbázis

Növények / Hegyi árnika

Fészkesvirágzatúak családja · Asteraceae

Hegyi árnika

Arnica montana L.

Alhavasi réteken, legelőkön élő, hazánkban csak néhány helyen előforduló védett, évelő növény. Virágzatát és a belőle előállított tinktúrát, ritkábban a gyökerét használják fel az alábbi főbb hatásaik miatt: helyi vérbőséget növelő, sebgyógyító és gyulladáscsökkentő.

Népi nevek
kappanfű, galambbegylapu, olasz útifű
Angol
European Arnica
Német
Arnika
  • Hazánkban védett, gyűjteni tilos
  • Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
  • Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
  • Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
  • Gyerekbetegségek kezelésében használható

Hatások

  • kardiotonikus
  • sebgyógyító
  • gyulladáscsökkentő
  • fertőtlenítő
  • immunrendszerre ható
  • bőrvörösítő
  • antibakteriális

Panaszok, betegségek

  • izomfájdalmak
  • reumás bántalmak
  • ficam / rándulás / zúzódás
  • időskori szívgyengeség

Felhasznált részek

  • gyökértörzs, gyökér (rhizoma, radix)
  • levél (folium)
  • virág, virágzat (flos, anthodium)

Leírás és előfordulás

Évelő növény. Üde alhavasi réteken, legelőkön, szőrfűgyepekben él, hazánkban csupán néhány helyen fordul elő (de vannak, akik megkérdőjelezik a hazai előfordulását). Védett, eszmei értéke 10.000 Ft. Gyökértörzse 8-10 cm hosszú, 0,5 cm vastag, belőle tőlevélrózsát alkotó levelek fejlődnek, melyek hosszúkás-tojásdadok, 5-12 cm hosszúak, ép szélűek. Szára egyenes, 20-60 cm magas, kevéssé vagy egyáltalán nem ágazik el, barnászöld, mirigyes. A szárlevelek hasonlítanak a tőlevelekre, de azoknál rövidebbek és hosszúkásabbak, nyeletlenek, keresztben átellenesen állnak. A hajtások végén található fészekvirágzat(ok) átmérője 3-8 cm, színe sárga vagy narancssárga. Virágzási ideje július-augusztus.

Felhasznált részek, drogok

A virágzat (Arnicae flos ), a virágzatból előállított tinktúra (Arnicae tinctura) és a gyökér (Arnicae radix).

Főbb hatóanyagok

A virágzatban (virágokban) szeszkviterpén-laktonok (0,2-0,8%), flavonoidok, keserűanyagok és illóolaj.

Főbb hatások

A virágdrogokból készült kivonatoké helyi vérbőséget fokozó, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító és fertőtlenítő.

Felhasználás

Vizes- és szeszes kivonatok, borogató- és bedörzsölőszerek, illetve kenőcsök formájában ütések, zúzódások és csonttörések következtében fellépő véraláfutások, ficamok, izomfájdalmak, valamint rovarcsípések helyén kialakult gyulladások kezelésére és bőrápoló kozmetikai készítmények hatóanyagaként.

Ajánlott napi adag

Külsőleg 5-25 térfogat %-os tinktúrával készült kenőcsök, krémek és gélek; valamint 2 g drogból 100 ml vízzel készült kivonat, vagy 3-10-szeresére higított tinktúra.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

Külsőleg biztonságos az előírásszerű használata (ez a tinktúra 10-szeres hígítását jelenti), de arra érzékeny egyéneknél a szeszkviterpénlakton-vegyületek allergiás reakciót válthatnak ki (például erős viszketéssel járó hólyagképződést) és sérült bőrön alkalmazva ödémás bőrgyulladások is jelentkezhetnek. A virágdrogok (virágzatok) belsőleg történő alkalmazása mérgezés veszélye miatt nem ajánlott.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

Virág(zat) [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:1391 (2004), 01/2005:1391 (2007), Ph. Eur. 6. - 1391 (2008)], virágból készült tinktúra [Ph. Hg. VIII. - 04/2005:1809 (2007)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (virágzat -1984), ESCOP - monográfia (virágzat - 2003), WHO - monográfia (gyökér - 2007).

Megjegyzések

A védett hegyi árnika drogjaihoz hasonló értékű virágdrogja van a hazánkban jól termeszthető észak-amerikai árnikának [Arnica chamissonis Less. subsp. foliosa (Nutt.) Maguire]. A likőriparban a hegyi árnika virágokból készült igen értékes párlatot finom likőrökhöz adják, kivonatát pedig ízkiegészítőként alkalmazzák.