Növények / Anyarozs
Varjúkörömfélék családja · Clavicipitaceae
Anyarozs
Claviceps purpurea (Fr.) Tul.
A népi nevén rozsüszög vagy varjúköröm a rozson élősködő tömlősgombának az áttelelő, kemény meddő telepe, ún. szkleróciuma (a gomba hifafonalak szövedéke). Vérzéscsillapító, fájdalomcsillapító, citosztatikus és immunstimuláns hatású vegyületeket tartalmaz.
- Népi nevek
- rozsüszög
- Angol
- Ergot
- Német
- Muttercorn
- Hazánkban termeszthető
- Erős hatású anyagokat tartalmaz
- Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
Hatásokgépi javaslat
Panaszok, betegségekgépi javaslat
Leírás és előfordulás
Az anyarozs, vagy régi magyar nevein varjúköröm és rozsüszög nem más, mint egy, a rozson élősködő tömlősgombának az áttelelő, kemény meddő telepe, ún. szkleróciuma (a gomba hifafonalak szövedéke). Az érőfélben lévő rozskalászokon fejlődő kitartó képlet hossza 1-4 cm, melynek a rozskalászból kiálló végén apró, szivacsos állományú nyúlvány (sapka) található. Színe fekete, sötétibolya vagy feketéslila, a belső része szennyesfehér. A termesztés során a gomba mesterséges úton előállított ivartalan szaporítósejtjeivel, a konídiumokkal fertőzik be a gazdanövényként termesztett rozs kalászait, melyen a fertőzéstől számított 4-6 hét után alakulnak ki a kitartó képletek, a szkleróciumok.
Felhasznált részek, drogok
A szklerócium (Secale cornutum).
Főbb hatóanyagok
Indolvázas alkaloidok (0,05-1,0%, fontosabbak az ergotamin, az ergotoxinok, az ergometrin és az ergoxin), zsíros olaj (20-30%).
Főbb hatások
Vérzéscsillapító, fájdalomcsillapító, citosztatikus és immunstimuláns.
Felhasználás
Méhvérzések csillapítására, migrénes fejfájás mérséklésére, agyi- és keringési elégtelenség, illetve egyéb kórfolyamatok kezelésére különböző alkaloidokat tartalmazó gyári készítmények formájában, kizárólag orvosi rendeletre.
Ajánlott napi adag
E tekintetben az egyes készítményekben megadott adagok az útmutatók.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések
Az erősen mérgező hatású kitartó képletek az öngyógyításban nem használhatók!
Megjegyzések
A XX. század elején a kenyérbe került anyarozs Európában több helyütt okozott súlyos, idült mérgezéseket, ami ergotizmus néven került be az orvostörténeti szakirodalomba.