Növények / Székfű
Fészkesvirágzatúak családja · Asteraceae
Székfű
Matricaria recutita L. [Matricaria chamomilla L., Chamomilla recutita (L.) Rausch.]
Vetésekben, utak mentén gyakori bokros növésű, felálló vagy elfekvő szárú, egyéves növény. Virágzatát és az abból előállított szitálmányt, tinktúrát és illóolajat egyránt használják gyulladáscsökkentő, nyugtató, antimikrobiális és sebsarjadzást elősegítő hatásai miatt.
- Népi nevek
- székfű, székfűvirág, pipitér
- Angol
- Hungarian Chamomile
- Német
- Echte Kamille
- Tömegesen előforduló és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyüjthető
- Hazánkban termeszthető
- Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
- Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
- Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
- Gyerekbetegségek kezelésében használható
Hatások
Panaszok, betegségek
Felhasznált részek
Leírás és előfordulás
Egyéves vagy ősszel kelve áttelelő növény. Vetésekben, utak mentén, gyomtársulásokban és házak körül gyakori. Vakszikfoltokon, kiszáradó, iszapos, szikes tófenéken is megtelepszik. Bokros növésű, felálló szárú vagy szétterülő növény, a termőhelytől függő magassága 10-60 cm között változhat. Levelei 2-3-szorosan szárnyaltak, a cimpák szálas-fonalasak. A belül üreges virágzati vacok kúp alakú, a fészek csöves virágai sárgák, sugárvirágai fehérek. Május-július hónapban nyílik.
Felhasznált részek, drogok
A virágzat (Matricariae flos), a virágzatból előállított szitálmány (Chamomillae cribratum), a kamilla virágzatból készült folyékony kivonat (Matricariae extractum fluidum) és az illóolaj (Aetheroleum chamomillae).
Főbb hatóanyagok
Illóolaj (0,5-1,5%, főbb alkotórészei a bizabolol és származékai, illetve a kamazulén), nyálkaanyagok és flavonoidok.
Főbb hatások
Gyulladáscsökkentő, görcsoldó, nyugtató, antimikrobiális és sebsarjadzást elősegítő.
Felhasználás
A virágzatot és a belőle készült kivonatokat a gyomor- és a bél-, a felső légutak-, illetve a szájüreg gyulladásos folyamatainak kezelésére gyógyteának vagy öblögetőszernek elkészítve, illetve kenőcsök hatóanyagaként nehezen gyógyuló sebek (fekélyek, ekcémák) és reumatikus bántalmak kezelésére; az illóolajat mozgásszervi és bőrbetegségek kezelésére szánt gyulladáscsökkentő hatású összetételekben, valamint kozmetikai készítmények (például babaápoló termékek) hatóanyagaként.
Ajánlott napi adag
Belsőleg 3-12 g virágzat, illetve azzal egyenértékű kivonat; külsőleg 3-10 %-os hatóanyag tartalmú készítményekben, gyógyfürdőhöz 5 g virágzat vagy 0,8 g szeszes kivonat 1 liter fürdővízhez, inhaláláshoz 10-20 ml szeszes kivonat 1 liter forró vízben.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések
A szeszkviterpén-lakton vegyületekre érzékeny egyéneknél allergiás reakciót válthat ki a kamilla-készítmények alkalmazása.
Előfordulás gyógyszerkönyvben
Virágzat [Ph. Hg.VIII. - 01/2004:0404 (2004), Ph. Eur. 6. - 0404 (2008], virágzatból előállított illóolaj [Ph. Hg.VIII. - 07/2003:1836 (2004)] és folyékony kivonat [Ph. Hg.VIII. - 07/2003:1544 (2004)].
Előfordulás növényértékelő monográfiában
E-monográfia (virágzat - 1984, 1990), ESCOP - monográfia (virágzat - 2003), WHO - monográfia (virágzat - 1999).
Előfordulás vénymintagyűjteményben
Chamomillae anthodium, Solutio gingivalis, Species carminativa, Species carminativa pro infante, Species depurans, Species gastrica, Suppositorum ad nodum, Tinctura adstringens, Tinctura triplex (FoNo VII. - 2003).
Megjegyzések
A kamillát pipitér (Anthemis spp.) vagy más székfűfajokkal (Matricaria spp.) szokták összetéveszteni, mely fajok virágai azonban rendszerint szagtalanok vagy kellemetlen szagúak. A likőriparban a virágzatokból készült kivonatot és párlatot finom zamatú, édes- és félkeserű likőrökhöz teszik ízkiegészítőként. Illóolaját növénylikőrök előállításához is felhasználják.