Galenus gyógynövény-adatbázis

Növények / Szenna fajok

Hüvelyesek családja · Fabaceae

Szenna fajok

Cassia spp.

Gyógyszerkönyvünkben két fajról, az alexandriai és indiai szennáról tesznek említést, mindkettő 1-1,5 méteresre megnövő évelő félcserje. Leveleiket és terméseiket használják fel, elsősorban a bennük lévő antrakinon-származékok miatt, melyek hashajtó hatásúak.

Népi nevek
szenna
Angol
Senna
Német
Senna
  • Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
  • Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
  • Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)

Hatásokgépi javaslat

  • hashajtó

Panaszok, betegségekgépi javaslat

  • székrekedés

Felhasznált részekgépi javaslat

  • levél (folium)
  • termés, mag (fructus, semen)

Leírás és előfordulás

A gyógyszerkönyvünkben két szenna faj (az alexandriai- és a keskenylevelű szenna) drogjai hivatalosak. Mindkettő 100-150 cm magasra növő félcserje. Leveleik párosan összetettek, 3-7 levélpárból állnak, rendszerint lándzsa alakúak. Az alexandriai szenna (C. senna L., syn.: C. acutifolia Delile) levelei 2-3 cm hosszúak és 1 cm szélesek, az indiai vagy keskenylevelű szennáé (C. angustifolia Vahl.) pedig 2-6 cm hosszúak, 1-2 cm szélesek. Az alexandriai szenna levelei hártyásak, az indiai levelei bőrszerűek. Mindkét faj levelei kihegyezettek, épszélűek. Virágaik sárgák, zigomorfok. Hüvelyterméseik pergamenszerűek, kissé görbültek. Az alexandriai szennáé 4-5 cm hosszú, 2-3 cm széles, benne 4-10 mag található. Az indiai szenna termései hosszabbak és keskenyebbek, bennük 7-10 mag fejlődik. Az alexandriai szenna Észak- és Északkelet-Afrikából származik, az indiai szenna pedig Arábiában és Szudánban honos, de Indiában termesztik a legnagyobb mennyiségben.

Felhasznált részek, drogok

A levelek (Sennae acutifoliae folium, Sennae angustifoliae folium) és a termések (Sennae fructus acutifoliae, Sennae fructus angustifoliae).

Főbb hatóanyagok

Antrakinon-származékok (szennozidok), flavonoidok és nyálkaanyagok.

Főbb hatások

Hashajtó.

Felhasználás

Székrekedés megszüntetésére gyógyteák, (levél- vagy termés-)kivonatokat és szennozidokat tartalmazó készítmények formájában.

Ajánlott napi adag

A leveleké 1,5-6 g, a terméseké 0,5-2 g, a szennozidoké 20-30 mg.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

A szennát tartalmazó gyógyteákat és készítményeket 10 éven aluli gyerekek, várandós és szoptató anyák lehetőleg ne fogyasszák! Használata a várható nemkívánt hatások (pl. bélnyálkahártyáján képződő pigmenthiány, vastagbél- ingerlékenység, káliumveszteség és az ezt kísérhető szív-és keringési panaszok) miatt csak rövid ideig, 1-2 hétig ajánlott.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

Mindkét szennafaj levele [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:0206 (2004)], termés [alexandriai szenna - Ph. Hg. VIII. - 01/2002:0207 (2004), tinnevelly szenna [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:0208 (2004)] és a levélből készített standardizált száraz kivonat [Ph. Hg. VIII. - 01/2002:1261 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (levél, termés - 1993), ESCOP - monográfia (levél, termés - 2003), WHO - monográfia (levél, termés - 1999).

Előfordulás vénymintagyűjteményben

Pulvis phenolphthaleini compositus, Pulvis purgativus, Pulvis purgativus cum belladonna, Pulvis sennae compositus, Sennae fructus, Species cholagoga, Species depurans, Species laxans (FoNo VII. - 2003).

Megjegyzések

Egyes fajait dekoratív megjelenésük miatt üvegházakba ültetik.