Galenus gyógynövény-adatbázis

Növények / Borsosmenta

Ajakosvirágúak családja · Lamiaceae

Borsosmenta

Mentha x piperita (L.) Huds.

Vadon elő nem forduló évelő növény, melynek leveleit és illóolaját egyaránt használják a gyógyászatban. A levél epehajtó, szélhajtó és görcsoldó; az illóolaj antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő és légzéskönnyítő tulajdonságú.

Népi nevek
borsmenta, kámforos menta, hidegmenta
Angol
Peppermint
Német
Pfefferminze
  • Hazánkban termeszthető
  • Háziszerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos
  • Alkalmazása egyes esetekben korlátozott
  • Drogja(i) a hazai és a fontosabb európai gyógyszerkönyvekben hivatalos(ak)
  • Gyerekbetegségek kezelésében használható

Hatások

  • epehajtó
  • görcsoldó
  • gyulladáscsökkentő
  • szélhajtó
  • antibakteriális
  • hányinger csillapító
  • menstruációra ható

Panaszok, betegségek

  • epepangás
  • epehólyag görcsös állapota
  • légcsőgyulladás / hurut
  • reumás bántalmak
  • epekőbetegség
  • gyomorsav túltengés

Felhasznált részek

  • illóolaj (aetheroleum)
  • levél (folium)

Leírás és előfordulás

Évelő növény. Tarackszerű gyökértörzséből gyökerek és gyökeret eresztő föld alatti hajtások erednek. Szára négyélű, 50-100 cm magas, elágazó, vörösesbarna színű. A levelek keresztben átellenesen állnak, rövid nyelűek, 3-8 cm hosszúak, 1,5-2,5 cm szélesek, tojásdadok vagy lándzsa alakúak, kihegyezettek, élük fűrészelt. A levélerek ibolyás színűek. Ibolya- vagy rózsaszín, egész nyáron át nyíló virágai egymás feletti örvökben füzérbe rendeződtek. Termése apró makkocska. Csíraképes magot csak ritkán érlel. Keverékfaj, vadon nem fordul elő.

Felhasznált részek, drogok

A levél (Menthae piperitae folium) és a belőle kinyert illóolaj (Menthae piperitae aetheroleum).

Főbb hatóanyagok

Illóolaj (fő alkotórésze a mentol), Lamiaceae-cserzőanyagok, flavonoidok és triterpének.

Főbb hatások

A levél epehajtó, szélhajtó és görcsoldó; az illóolaj antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, értágító, helyi érzéstelenítő és légzéskönnyítő.

Felhasználás

A levelet epehajtó-, emésztésjavító-, illetve meghűlés elleni teakeverékek és összetett készítmények alkotórészeként; az illóolajat emésztőszervi bántalmak megszüntetésére és a légutak tisztítására alkalmas készítmények hatóanyagaként, migrénes fejfájás és reumás fájdalmak csillapítására, illetve kozmetikai készítmények (pl. masszázs- és fürdőolajok, fogkrémek és szájápolók) összetevőjeként.

Ajánlott napi adag

3-6 g levél, 40-500 mg illóolaj, illetve ezekkel egyenértékű kivonat.

Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések

Epehólyag-gyulladás, epeút-elzáródás és súlyos májkárosodás esetén ellenjavallt a mentakészítmények alkalmazása, illetve érzékeny egyéneknél gyomorégést okozhat.

Előfordulás gyógyszerkönyvben

Levél [Ph. Hg.VIII. - 01/2002:0406 (2004)] és a levélből előállított illóolaj [Ph. Hg.VIII. - 01/2004:0405 (2004)].

Előfordulás növényértékelő monográfiában

E-monográfia (levél, illóolaj - 1985,1986,1990,1993), ESCOP - monográfia (levél, illóolaj - 2003), WHO - monográfia (levél, illóolaj - 2002).

Előfordulás vénymintagyűjteményben

Diluendum menthae, Gargarisma antiseptica, Gutta carminativa, Gutta cholagoga, Gutta valerianae cum mentholo, Hydrogelum refrigeratum, Oleum pro inhalatione, Pasta anthirheumatica, Solutio gingivalis, Sparsorium contra pruritum, Species carminativa, Species carminativa pro infante, Species cholagoga, Species choleretica, Species depurans, Species gastrica, Species valerianae composita, Spiritus menthae cum sale, Unguentum antirheumaticum, Unguentum contra rheumam, Unguentum nasale (FoNo VII. - 2003).

Megjegyzések

A likőriparban a levelekből készült kivonatot és párlatot külön-külön, illetve együtt sokféle likőr ízesítésére használják. Illóolaja a mentalikőr fő alkotórésze, de egyéb jellegű likőrök előállításakor ízkiegészítőként is felhasználják.